HÁTRAKÖT tárgyas ige
Hátraköti (vkinek) vmijét: vmely testrészét, rendsz. kezét hátracsavarja v. a háta mögött összefogja, és szorosan egymáshoz köti.
Hátraköti a haját: haját hátrafésüli, és szalaggal v. csattal hátul összefogja.
A rabok kezét hátrakötötték. □ Kezeit szorosan hátraköté fékkel. (Arany János) Nagy tisztesség az egy szegény betyár legénynek, ha úgy mehet végig a perzekutorral az utcán, hogy még csak hátra sincs kötve a keze. (Móra Ferenc) || a. <Kendőt> a fején, ill. a testén úgy köt meg, hogy csücskeit hátul összeköti.
Menyecskésen hátraköti a kendőt. □ Nagykendőjét nem hagyta lányosan szabadra, hanem hátrakötötte a derekán. (Móricz Zsigmond) || b. (
népies)
Hátraköti a fejét: a fején levő kendőt ily módon köti meg.
- Szólás(ok): ld. sarok.
- hátrakötés; hátrakötő; hátrakötöz; hátrakötött; hátraköttet.