Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
HARMONIKUS melléknév -an, -abb
Általában összhangzó, összhangzatos.
1. (zene) Harmónia (1) hatását keltő; harmóniát alkotó. Harmonikus felhangok. || a. (zene) harmonikus moll: olyan hétfokú hangsor, amelynek második és harmadik, továbbá ötödik és hatodik, valamint hetedik és nyolcadik hangja közt félhangnyi, hatodik és hetedik hangja közt pedig másfél hangnyi távolság van.
2. (választékos) Elemeiben kellemesen egybeolvadó, kellemesen ható <hangzás>. □ A közönség zsivaja harmonikus, kellemes zsongássá olvadt össze. (Mikszáth Kálmán)
3. Elemeinek összeillő, arányos mivoltával harmóniát (4) alkotó <forma v. mozgás>. Mozdulatainak harmonikus szépsége; harmonikus színek, vonalak.
5. Kiegyensúlyozott, az ellentéteket harmóniába (5, 6) feloldó <ember, emberi közösség v. tevékenység>. Harmonikus lélek, házaspár; harmonikus gondolkozású.
6. (mennyiségtan) Harmonikus sor: a természetes számok reciprok értékeiből álló s. (1+1/2+1/3+1/4 ).