HARAPDÁL tárgyas ige -t, -jon
Többször egymás után s rendsz. kisebb erővel harap vmit.
A kutya dühösen harapdálja a láncot. Harapdálja a szája szélét. □ Tanácstalanul harapdálta a bajuszát. (Mikszáth Kálmán) Gergely az ajkát harapdálta, hogy ki ne törjön belőle a nevetés. (Gárdonyi Géza)
- Igekötős igék: elharapdál; megharapdál; összeharapdál; szétharapdál.
- harapdálás; harapdáló.