HARAPÓDZIK tárgyatlan ige -ott, ..óddzék, (..óddzon); harapózik ..zzék (..zzon) (csak 3. személyben)
- 1. <Tűz> lépésről lépésre, egyre nagyobb területre terjed. Már az erdőig harapódzott a tűz. A lángok már a szomszéd háztetőig harapództak. □ [A tűz] majdnem a megyeház fedeléig harapódzott. (Mikszáth Kálmán)
- 2. (átvitt értelemben) <Kellemetlen, ártalmas dolog> fokozatosan egyre messzebb, egyre szélesebb körre terjed. A korrupció, az erkölcstelenség egyre harapódzott. □ A szörnyűlködés már csak halk morajban harapózott odább-odább. (Mikszáth Kálmán)
- Igekötős igék: átharapódzik; elharapódzik; szétharapódzik; végigharapódzik.
- harapódzás; harapódzó.