Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyas (ritka, irodalmi nyelvben) <Ütést, vágást, szúrást> irányából el- v. kitérít, s így védekezik ellene; elhárít. □ Visszacsapó karral hárítja csapásit. (Vörösmarty Mihály) A kardjával hárítja fejérül, Mit a cséphadaró szánt neki jó bérül. (Jókai Mór) || a. tárgyas (sport) <A támadó ütést, szúrást, kapura irányított lövést> kivédi, más irányba tereli. A kapus csak nehezen hárítja a veszélyes lövést. || b. (tárgy nélkül) (sport) A magyar vívó ügyesen hárít. A védelem nehezen hárít. □ Mind a két fél egyszerre támadt: egyik sem hárított. (Jókai Mór)
2. tárgyas (átvitt értelemben) Vkire hárít vmit: vmely kellemetlen dolgot, ügyet magát ártatlannak, illetéktelennek tüntetve fel a maga mentése céljából másra fog. Másra hárítja bűnét, hibáját; rájuk akarja hárítani a felelősséget, a gyanút, a kudarc okát. □ Ki méltatlan gyanút Csak fél szemével hárit is reám, Meg fog lakolni. (Vörösmarty Mihály) Kegyed mindent az én nyakamba hárít. (Arany János) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Vkire hárít vmit: a maga munkáját mással végezteti, az őt illető terheket mással viselteti. A múltban a dolgozókra hárítottak minden terhet.
3. tárgyas (ritka, tájszó) Vmit sepergetve, kapargálva, szedegetve egy helyre v. félrerak, gyűjt. Csűrbe, zsákba hárítja a gabonát. || a. tárgyas (ritka, tájszó) <Rakást, csomót> ilyen módon létrehoz. □ A szolga dombot hárított [a sír] fölé. (Jókai Mór)