Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HARÁCS főnév -ot, -a
  • 1. (katonaság, régies) Vmely meghódított városra, területre az ellenségtől kivetett hadiadó; sarc. Az ellenség a város polgáraitól harácsot követelt. □ A ravasz török … kivetette rájuk az iszonyú harácsot. (Jókai Mór)
  • 2. (történettudomány) <Olyan államban, amelyben a lakosság többsége mohamedán vallású> a nem mohamedán alattvalókra kivetett adónak egyik neme.
  • 3. (régies) <Háború idején> fegyelmezetlen rablás-fosztogatás, ill. az ezzel szerzett zsákmány, rablott holmi. A zsoldosok rengeteg harácsot szedtek össze a lakosságtól. □ A tatárjárás s az azt követett harácsok sok ércpénzt kivittek az országból. (Jókai Mór)