HANYATLÁS főnév -t, (-ok), -a (átvitt értelemben is)
Általában a hanyatlik igével kifejezett folyamat, történés; az a tény, hogy vmi (vhová) hanyatlik; süllyedés, romlás. A betegnek a párnára hanyatlása; a nap hanyatlása; az erkölcsök, a művészetek hanyatlásának társadalmi gyökerei; a kapitalizmus általános hanyatlásának kora. Az éberség hanyatlása súlyos károkat okozhat. A birodalom hanyatlásnak indult. □ Az irodalom hanyatlása tükör, melyből az erkölcsök hanyatlása vigyorog felénk. (Kossuth Lajos) Sokan
hanyatlás nyomait vélik [a műben]
fölfedezhetni. (Péterfy Jenő)