Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan érzelmi állapot, amely belső érzetekből, ill. különféle érzelmek összeszövődéséből áll, és viszonylag tartósan színezi tudatunk és viselkedésünk egész tartalmát. Bizakodó, jó, rossz, ingerült, lelkes, rózsás, vidám hangulatban van; vki → puskaporos hangulatban van; ahogy hangulata → tartja. □ Máskor megszállta a rossz hangulat, akkor panaszkodott és elégedetlen volt mindennel a világon. (Nagy Lajos) || a. Vmihez való kedv, vmire való hangoltság; diszpozíció. Nem vagyok hangulatban. Nincs hangulatom az íráshoz. || b. Jókedv, jó hangulat. Kezd hangulatba jönni.
2. Vmely csoportnak, együttesnek, társaságnak, kisebb közösségnek bizonyos helyzetben közös benyomások, hatások, érzések nyomán kialakult egységes kedélyállapota. □ Az ebéd derülten végződött s az öreg az általános jó hangulatot fölhasználta aképpen, hogy vejével ebéd után elkészíté a rendelkező okmányt. (Vas Gereben) || a. Vmely csoportban, együttesben, társaságban, kisebb közösségben létrejött általános jókedv, jó hangulat. A hangulat emelkedik; → felszabadult a hangulat; elrontja a hangulatot. A társaságban nincs hangulat.
3. Nagyobb közösség, tömeg egységes érzelmi állapota; közhangulat, közvélemény. Forradalmi, háborúellenes hangulat; hangulatot teremt, csinál vki, vmi mellett, ill. vki, vmi ellen: rokonszenvet, ill. ellenszenvet kelt vki, vmi mellett, ill. ellen. □ Igyekezzünk beletalálni magunkat a huszonhárom század előtti [színházi] néző hangulatába. (Ambrus Zoltán)
4. Szónak, kifejezésnek az a tulajdonsága, hogy a beszélő, az író érzelmét tükrözi, a hallgatóban, olvasóban érzelmi hatást kelt.