Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HANGOLÁS
HANGOS
HANGOSFILM
HANGOSKODIK
HANGOZTAT
HANGPRÓBA
HANGREND
HANGRENDI
HANGRENDSZER
HANGRÉS
HANGREZGÉS
HANGROBBANÁS
HANGSÁV
HANGSOR
HANGSÚLY
HANGSÚLYOS
HANGSÚLYOZ
HANGSÚLYOZÁS
HANGSÚLYTALAN
HANGSZÁL

HANGOLÁS főnév -t, (-ok), -a (zene)
  • 1. A hangol (1–4) igével kifejezett cselekvés; az a cselekvés, hogy vmit hangolnak. Sokáig tartott a zongora hangolása. □ [A vak fiút] bejárattuk a vakok intézetébe és megtanulta a hangolást. Zongorát hangol, meg pianínót. (Gárdonyi Géza)
  • 2. Azoknak a hangmagasságoknak összessége, melyekre vmely hangszer húrjai hangolva vannak. A gitár, a gordonka, a hárfa, a lant hangolása. A mélyhegedűnek más a hangolása, mint a hegedűé.
  • hangolású.