Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HANGJEGY főnév (zene) A zenei hangok lejegyzésére, jelölésére használt, írott v. nyomtatott jel. Egész, fél, negyed, nyolcad hangjegy; → pontozott hangjegy; hangjegyeket ír; ismeri a hangjegyeket. □ Ne hiányozzon egyetlen kis hangjegy sem a nótából, amelyet egész életünkön át mormogtunk magunkban. (Krúdy Gyula) || a. (régies) Vmely zeneműnek hangjegyekkel lejegyzett formája: kotta. □ Örököltem egy hegedűt, meg egy halom hangjegyet. (Jókai Mór)
  • Szóösszetétel(ek): hangjegyfüzet; hangjegyírás; hangjegykulcs; hangjegylap; hangjegylétra; hangjegymetsző; hangjegynyomás; hangjegyolvasás; hangjegypapír; hangjegyrendszer; hangjegytartó; hangjegyvonal; hangjegyzászló.
  • hangjegyes; hangjegyű.