Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HANGFOGÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. A járás zaját tompító. Hangfogó szőnyeg. || a. <Némely hivatali helyiség ajtaján v. rossz akusztikájú előadótermek falán> zavaró hangokat tompító, megszüntető <anyag, eszköz>. Hangfogó drapéria, szőnyeg. || b. Hangfogó edény; hangtompító (II. 2).
  • 2. (zene) Vmely hangszer hangerejét csökkentő, hangszínét tompító <eszköz>. A zongora hangfogó pedálja.
  • II. főnév (zene) A hangszerek (főleg a vonósok, rézfúvók) hangerejét csökkentő és hangszínét tompító eszköz; szordínó. Hangfogót tesz a hegedűre, a trombitába. Hangfogóval játszotta a hallgató dalt. □ Az előbb rikító hang, a billentyűkre alkalmazott hangfogó által, ha vesztett is erőben, bájban még nyert. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Hangfogóval beszél: a) csöndesen, halkan b.; b) enyhén fejezi ki magát, kerüli az erős kifejezéseket.
  • hangfogós.