Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HANDZSÁR
HANEM
HANEMHA
HANG
HANGA
HANGADÓ
HANGALAK
HANGANYAG
HANGÁR
HANGÁSZ
HANGÁTVEVÉS
HANGÁTVITEL
HANGERŐ
HANGERŐSÍTŐ
HANGÉRTÉK
HANGFELVÉTEL
HANGFESTÉS
HANGFESTŐ
HANGFOGÓ
HANGFORRÁS

HANDZSÁR [n-dzs] főnév -t, -ok, -ja (régies, irodalmi nyelvben) <Főleg keleti népeknél haszn.> 20–50 cm hosszú, kissé görbe pengéjű, rendsz. díszes csontmarkolatú éles szúró fegyver; dákos. □ A kirántott handzsárok villogtak az éneklők kezeiben. (Jókai Mór) Fegyvere: két hosszú handzsár a dereka körül csavart piszkos, vörös kendőjében. (Gárdonyi Géza)
  • Szóösszetétel(ek): handzsárvillanás.
  • handzsáros.