Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HAMVAS melléknév és főnév
  • I. melléknév -an, -abb
  • 1. (ritka, régies) Hamuval behintett, bevont, beszennyezett, hamus <tárgy>. || a. (átvitt értelemben) □ A tűz sem világít, Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit. (Arany János)
  • 2. A hamuhoz hasonlóan fátyolozottan szürke színű, hamuszínű <állat, tárgy>. Hamvas küllő ←; hamvas tollú madár. □ A mátrai bércek Hamvas felhőkként az egekhez látszanak érni. (Vörösmarty Mihály) Egy nyirkos, setét Kórón vén varju hamvas hasa kéklik. (Tóth Árpád) || a. (állattan) Hamvas varjú: a hollónál kisebb, a közönséges varjúnál nagyobb, a varjak családjába tartozó, mellén és hátán szürkés színű madár (Corvus corone cornix).
  • 3. Olyan <gyümölcs>, amelyet hamv (5) borít. Hamvas barack, kökény, szilva, szőlő. □ A hamvas, aranyló szőlőfürtök ránevettek. (Mikszáth Kálmán)
  • 4. (átvitt értelemben) A gyümölcs hamvasságára emlékeztetően fénytelen, bársonyos tapintású, üdén egészséges, fiatalosan friss <arc, bőr>. □ A hamvas, gyöngéd arcocskát csendesen maga felé fordította. (Krúdy Gyula)
  • 5. (átvitt értelemben, választékos) Ártatlan, szűzies. Hamvas lélek, lelkület.
  • I. főnév -t, -ok, -a
  • 1. (népies, régies) Durva fonalból szőtt, kötény, ill. lepedő nagyságú vászon, amelyet részint mint kötényt, részint mint ponyvát használnak. □ Úgy alkonyat felé az asszonyok hamvast meg kötényt terítenek a fa alá. (Nagy Lajos)
  • 2. (tájszó, bőripar, régies) Gödör, amelybe a tímár a bőröket meszesedni teszi.
  • Szóösszetétel(ek): hamvasfehér; hamvaskék; hamvasszürke; hamvaszöld.