HANGALAK [g-a] főnév (
nyelvtudomány)
Vmely nyelvi egységnek, kifejezésnek, kül. szónak v. toldaléknak (rag, jel, képző) hangsorral, esetleg egyetlen hanggal kifejezett, rendsz. a jelentéstől elvonatkoztatott alakja; alak.
A szó jelentése és hangalakja egységet alkot. Némely köznyelvi szónak egyes nyelvjárásokban eltérő hangalakja van.