HÁMOR főnév -ot, -ok, -a (
műszaki nyelv,
régies)
Rendsz. vízi erővel működő kisebb ipari berendezés, melyben egy fel-le mozgó, súlyos kalapáccsal tűzzel megtisztított ércből félkész termékeket, ill. szerszámokat készítettek. □ Háttérben a távol hámor pörölyütései hangzanak. (Jókai Mór)
- Szóösszetétel(ek): hámorkovács; hámorpöröly; hámortűz.
- hámori; hámoros.