HANGSZIGETELŐ melléknév és főnév (műszaki nyelv)
Olyan (anyag, berendezés), amely a hanghullámokat, hangrezgéseket nem engedi át, ill. a hangot erősen tompítja, s ezért vmely helyiséget a külső zajoktól megvéd, elzár, elszigetel. Hangszigetelőt szerel fel. Az ajtót hangszigetelő párnázással látták el. Hangszigetelő berendezéseket alkalmaznak a rádió stúdiójában.