HAMARSÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban) (ritka, régies)
Gyors mozgás, gyorsaság, fürgeség. Nagy hamarsággal összegyülekeztek. □ [Tollam] levelet ír, mibe máskor oly bámulatos hamarsággal beleunt. (Petőfi Sándor) Oh, gonosz hamarság Vérnászi ágyba igy sietnie! (Arany JánosShakespeare-fordítás) || a. Sietség, sietés; elhamarkodott, kapkodó cselekvés; hirtelenség. Törvényben nem jó a hamarság. Hamarság nem visz jóra.