HÁLÓTÁRS főnév
Az a személy (v. ritk. állat), aki (amely) vkivel egy helyiségben v. egy ágyban alszik.
Hálótársa már aludt. A kis cica volt a hálótársa. Nem tudott aludni, mert hálótársa horkolt. Hálótársa volt a hálókocsiban. □ Nem igen törődtek a
hálótársak az idegen jövevénnyel. (Jókai Mór) Micsoda vigasztalás van abban, hogy "haló porunkban együtt fekszünk a királyokkal és császárokkal", mi, akik életünkben sohasem igen vágyakoztunk ilyen hálótársak körébe? (Kosztolányi Dezső)