HALÁLTUSA főnév
(választékos) Halálküzdelem. Rövid haláltusa után kiszenvedett. □ Nehezen halt meg
hosszú haláltusa után. (Kosztolányi Dezső) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) Ember, állat küzdelme életre-halálra; halálos harc, küzdelem, viaskodás. □ Elkezdődött a végső haláltusa közöttünk. Ember és fenevad összeszorulva abba a legfelső üregbe. (Jókai Mór) Bámult a sötétségbe
, melyben gyilkos rémalakok haláltusájának
zaja harsogott. (Eötvös Károly)