Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. mondatszó <A befogott szarvasmarha terelésére, irányítására.>
1. (tájszó) Balra!
2. (ritka, tájszó) Jobbra! □ Hajsz csákó! cselő csákó! után te is kajla! (Csokonai Vitéz Mihály)
II. főnév (-ot, -a)
1. (csak határozóraggal) A bal, ill. (ritka) jobb oldal v. irány. Hajszra: a) balra; hajszra szánt: (bal felé fordulva) úgy szánt, hogy a mezsgyénél kezdi a szántást, a középen mélyedés, barázda marad. □ [A ló] Egyet szökött hajszra mintegy csak magától. (Arany János) b) (ritka) jobbra; hajszról: balról, (ritka) jobbról. || a. <Állandósult szókapcsolatokban.> Hol → csára, hol hajszra; egyik → csára, másik hajszra; egyik szeme → csára, másik hajszra áll. □ Toldi Hadd rendelje el, hogy ki hajszra, ki csára: | Anyja Nagyfaluba, ő maga Budára. (Arany János) Hol csára, hol hajszra húzva indult meg a jószág a terméssel. (Bársony István)
2. (elavult) Hajszolás. □ Semmi emberi alakkal nem találkoztak e pogány hajsz alatt. (Jókai Mór)