HALLSZIK tárgyatlan ige -ott, -anék (-ana) (csak 3. személyben, felszólító módban nem haszn.) (
régies,
irodalmi nyelvben)
Hallatszik (1). □ Egy sóhajtás nem hallszik a
templomban. (Jókai Mór)
- Igekötős igék: behallszik; elhallszik; kihallszik; meghallszik.