HALKUL tárgyatlan ige -t, -jon (csak 3. személyben) (kissé
választékos)
<Hang> halkká v. halkabbá válik.
A zaj, a zene kissé halkul. || a.
Halkul vmi: vminek a hangja, zaja halkul.
Halkul a hegedű, az utca.
- Igekötős igék: elhalkul; lehalkul; meghalkul.
- halkulás; halkuló; halkult.