Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HŰTLEN [e] melléknév -ül, -ebb [e], (választékos) hűtelen [e-e]
  • 1. Olyan <személy>, aki megszegi azt a hűséget, amely őt a vele érzelmileg közeli kapcsolatban álló személyhez, közösséghez v. dologhoz köti. Hűtlen barát, férj, hazafi, házastárs, leány, legény; hűtlen lesz elveihez, hazájához, meggyőződéséhez, nemzetéhez, népéhez. □ A hűtlen asszony képe a szerencsétlen szobrászt folyton kísértette. (Kuncz Aladár) [Az indus leány] negyven évig várta a keresztúton a hűtlen angol katonát. (Hunyady Sándor)
  • 2. Ilyen személy által tanúsított <magatartás>. (jogtudomány) Hűtlen elhagyás: a házastársi életközösségnek olyan megbontása, melynek során az egyik fél jogos ok nélkül szándékosan és huzamosan elhagyja a másikat; hűtlen viselkedés.
  • 3. (jogtudomány) Hűtlen kezelés: a vkire rábízott anyagi javaknak (kül. pénznek) olyan lelkiismeretlen kezelése, melynek során a megbízott személy azokban hanyagságával kárt okoz, ill. részben v. egészben eltulajdonítja őket.