HŰSÍT ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e]
tárgyas
Hűsít vkit, vmit: azzal, hogy kellemesen lehűti, üdítően hat vkire v. vkinek a testére.
Olyan hőség van, hogy már a fagylalt sem hűsíti az embert. □ Ó hűsítsd, éji lágy lég, asztalra csüggedő főm! (Tóth Árpád) || a. (tárgy nélkül)
A limonádé hűsít. || b. tárgyas <Főleg levegőt> kellemesen hűvössé tesz.
Ez a kis szellő kellemesen hűsíti a levegőt.
- Igekötős igék: lehűsít; meghűsít.
- hűsítés.