Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HÜLYESÉG [e] főnév -et, -e [ë, e] (durva, bizalmas, rosszalló)
  • 1. Annak az állapota, aki hülye (1–2). Elszomorító a hülyesége. □ [A kijelentése] inkább tudatlanságból eredt, mintsem hülyeségből. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. Értelmetlen, ostoba, hülye beszéd, cselekedet, magatartás. Hülyeség, amit mondasz. Ne tégy ilyen hülyeséget! || a. Értelmetlennek, ostobának tartott dolog, főleg írásmű, alkotás. Nagy hülyeség volt ez a film! □ Vigécek … Az e címen ismert hülyeség vonzott vasárnap délután nagy közönséget a színházba. (Ady Endre)