HÚZ-HALASZT tárgyas ige (mindkét tagot ragozzuk)
<Döntést, elintézést vmely ürüggyel> ismét és ismét elodázva halogat.
Húzta-halasztotta a rendelet kiadását, az összeg megfizetését. □ Kemény János nem mert szembeszállni az ellenség túlerejével s annálfogva húzza-halasztja az ütközetet. (Arany János) Ha idő múltával eszébe jutna, hogy az írást kérje, húzom-halasztom. (Gárdonyi Géza)
- 2. (ritka) Húz-halaszt vmit: vminek az időtartamát elnyújtja, elhúzza, hosszabbítja. □ Sokszor maga az orvos húzza-halasztja a nyavalyát
, hogy több fáradsági díjt zsaroljon ki a családtól. (Mikszáth Kálmán)
- húzás-halasztás; húzó-halasztó.