HUZAKODIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
- 1. Huzamosabb ideig ellenkezik, vitatkozik, küzd vkivel, konokul kitartva a maga joga v. álláspontja mellett. □ Mért s hogyan kezdénk először húzakodni, Elmondom. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Huzakodnak
, egyik sem engedi a maga jussát. (Jókai Mór)
- 2. (tájszó) <Két v. több személy> egymást húzva, lökve veszekszik, birkózik, dulakodik. □ [A menyecskék] megragadva egymás karját, huzakodtak előre-hátra. (Jókai Mór)
- 3. (ritka) Huzakodik vmitől: húzódozik, vonakodik vmitől, vminek az elvállalásától, elvégzésétől; nem szívesen megy bele vmibe. Huzakodik a munkától.
- 4. (tájszó) Nyújtózkodik (1). □ A kapus
ásítva, huzakodva szólítá meg. (Mikszáth Kálmán)
- Igekötős igék: összehuzakodik.
- huzakodás; huzakodó.