HÚSOL tárgyas ige -t, -jon (
bőripar)
<Bőrt> alsó, húsos v. hájas rétegeitől éles késsel v. géppel fokozatosan megfoszt. □ A télen valami akasztófáravaló ellopta az apám fejfáját
Ahelyett
én csinálok neki
fejfát
abból a kaszaszékből [= bőr kikészítésére való székből], amelyiken szegény öregem húsz esztendőn keresztül húsolta a bőrt. (Móra Ferenc)
- Igekötős igék: lehúsol.
- húsolás; húsoló.