Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (történettudomány) A reneszáns mozgalmával kapcs. irodalmi-társadalmi mozgalom, amely (a fejlődő polgárság vilégnézetét tükrözve s a feudalizmus műveltségi eszméivel szembehelyezkedve) a göröglatin klasszikusok tanulmányozását, a világiság, a személyes szabadság s a tudomány jogát hirdette. A magyar humanizmus. A humanizmus szülőföldje Olaszország. A humanizmus honosította meg a forráskutatást.
2. Tág. ért. etikai s műveltségfilozófiai irány, ill. az ebben gyökerező szellemi magatartás, amely szerint a műveltség célja a humanitás, a teljes értékű, harmonikus ember kialakítása (rendsz. a göröglatin szellemi hagyaték alapján). Elvont, kispolgári humanizmus; barbárság és humanizmus; a humanizmus eszménye. || a. (1945 után) Szocialista humanizmus: következetes, forradalmi, proletár szellemi magatartás, amely a világ minden elnyomott dolgozójának felszabadítását és az emberi személyiség igazi szabadságának kivívását tartja a legfőbb célnak.