HURUTOS  melléknév -an, -abb (
orvostudomány)
- 1. Hurutban szenvedő <személy>. Hurutos beteg, gyermek. || a. Huruttól megtámadott, ettől beteg <szerv>. Hurutos belek, gége. Gyakran hurutos a füle.
 - 2. Huruttal együtt járó. Hurutos betegség, láz, tüdőgyulladás.
 - hurutosság.