HUNGARIZMUS főnév -t, -ok, -a
- 1. (nyelvtudomány) A magyar nyelvben élő, rá jellemző kifejezés- v. szerkesztésmód, szókapcsolat, szólás. A hungarizmusokat nehéz lefordítani.
- 2. (nyelvtudomány) Vmely más nyelvben használt és ott idegenszerűnek érzett, a magyar nyelv sajátos szerkesztésmódjára emlékeztető szóhasználat, szókapcsolat v. nyelvi szerkezet; magyarosság. A szomszéd népek nyelvében több hungarizmust találhatunk.
- 3. (politika, történettudomány) A magyarországi nyilaskeresztes mozgalom egyik frakciója, ill. ennek reakciós, fasiszta elmélete.