Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HU [1] indulatszó
  • 1. (bizalmas) <Ijesztés szavaként, főleg kisgyermek ijesztésére.> Hu! Ugye megijedtél? □ A detektívnek mást vallott! – Muszáj vót kérem, megijesztett. – Mivel? – Azt mondta, hogy hu! (Móricz Zsigmond) || a. (bizalmas) <Ijedtség, megijedés kifejezésére.> Hu de megijedtem! □ Hu! ez a kan ördög valóba! (Csokonai Vitéz Mihály–Schikaneder-fordítás)
  • 2. <Személytől, cselekedettől való irtózás, elborzadás, undorodás kifejezésére.> □ Hu! szintúgy borzadok tőle! (Fáy András)
  • 3. (ritka) <Megütközés kifejezésére.> □ Egy magányos férfi bukkant ki az utcából … – No! Megállj! Ki vagy? rivallt rá, ijedtében vitézül Wenczezlausz. – Hu! Bolond! Bizony nem ismered meg apádat. (Jókai Mór)