HŐSKÖDIK tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
- 1. (rosszalló) Bátorságával, véghez nem vitt hőstetteivel kérkedik, henceg, szájhősként viselkedik. Örökösen hősködik, pedig sose volt a harctéren.
- 2. (gúnyos) Ott viselkedik harciasan és kihívóan, ahol ez könnyű és nincs rá szükség, v. ahol nem helyénvaló. □ Néhány kiszolgált tiszt
most a rulett zöld mezején hősködött. (Eötvös József)
- hősködés; hősködő.