HÖLGYIKE [e] ..két, ..kéje [e] (tréfás v. gúnyos)
Előkelősködő, jól öltözött fiatal kis nő. Ki ez a divatos hölgyike? □ Gyaloghintóban egy-egy hölgyike, aki
lábát fitogtatja szűk lakkcipellőben. (Kosztolányi Dezső) || a. (rosszalló) Könnyűvérű, könnyű erkölcsű nőcske. Szép kis hölgyike, mondhatom. □ Egy
páholy felé mutatott, hol
Imre ült, szalmasárga hajú, kétes hölgyike társaságában. (Kosztolányi Dezső)