HŐFOK főnév
(
fizika) Vmely test, anyag v. hely hőmérsékletének nagysága, foka.
Ellenőrizték a víz hőfokát. □ A falatot minden idegszálával érzékelni kezdte; az ízét, a szagát, a halmazállapotát, a hőfokát. (Nagy Lajos) || a. (
átvitt értelemben) Vmely érzelem ereje, intenzitása.
A rajongás, a szerelem hőfoka. □ Eötvös nem satirikus; megvannak benne a satirához az elemek, de a lélek egy külön hőfoka,
kivételes körülmények kellenek hozzá, hogy az elemek benne a satira tehetségévé sűrődjenek [= sűrűsödjenek]. (Péterfy Jenő)
- Szóösszetétel(ek): hőfokállandó; hőfokemelkedés; hőfokhatár; hőfokkülönbség; hőfokmérő; hőfokszabályozó.
- hőfokú.