HUHOG ige -tam, -ott, -jon (
hangutánzó)
- 1. tárgyatlan <Bagoly> rendsz. éjjel tompa, szaggatott, ijesztően ható hangokat hallat. □ Bagoly huhog a bús rom rejtekén. (Juhász Gyula)
- 2. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Ember> ijesztő, rémítő dolgokat beszél, rosszat jósol, rémhíreket terjeszt. □ Hejh, be szép az élet,
Akármit huhognak, akármint itélnek A magányos baglyok, szomorú odvokban. (Petőfi Sándor) || a. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) Kellemetlen, gyászos dolgot mond; jósol. Mit huhogsz? □ Szép regében halandóknak Balszerencsét, gyászt huhognak
(Vörösmarty Mihály)
- Igekötős igék: behuhog; elhuhog; ráhuhog.
- huhogás; huhogó.