Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HOZÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév Általában olyan, aki, ami hoz vmit.
  • 1. (átvitt értelemben is) Olyan <élőlény, dolog>, aki, amely a beszélő személy felé v. a jelenlevőnek elképzelt hely felé visz, hoz (I). Árut hozó autó; kenyeret hozó gyerek; levelet hozó postás; új lehetőségeket hozó tervek.
  • 2. Olyan <személy, dolog>, aki vmely (látható) helyre v. (kül. rendezett) állapotba juttat, hoz (II) vmit, vkit. A cikket a lap elejére hozó szerkesztő; az ellentéteket közös nevezőre hozó megbeszélés; a lányt hírbe hozó fiú.
  • 3. Olyan <személy, dolog>, aki, ami létesít, okoz, hoz (III) vmit. Dús zsákmányt hozó halászat; a gyermekéért áldozatot hozó anya. □ Sértéseid botrányt hozók nevemre. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Halált hozó fű terem | gyönyörűszép szívemen. (József Attila)
  • II. főnév -t, -ja (ritka) Az, aki vmit hoz(ott). A levél hozója. □ Úgy látszik, üdvös hír hozója vagy. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Tizenkét pálcaütést rendelt vágatni a levél hozójára. (Mikszáth Kálmán)
  • Szóösszetétel(ek): álomhozó; fagyhozó; halálhozó; törvényhozó.