Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Vízszintes kiterjedésében> egy irányban nagy, ill. a megszokottnál nagyobb távolságra elérő. Hosszú árok, kerítés, út. □ Már is látlak , miként huzod a sok hosszu barázdát A papiron. (Petőfi Sándor) || a. <Általában hosszirányban, gyak. függőlegesen is> nagy v. a szokásosnál nagyobb távolságra terjedő, nagyobb méretű. Hosszú fog, kar, köröm, láb; hosszú pózna, rúd, ruha; hosszú szoknya: a térdnél lejjebb, ill. bokáig érő sz.; az első hosszú szoknya: a felnőtté válást jelképező sz.; hosszú orral ←; hosszú pórázon ← vezet, tart v. hosszú pórázra ← ereszt vkit; hosszúra vágott dohány; hosszúra nyúlt arccal: csalódottan; haját hosszúra → ereszti. □ Délibábos ég alatt kolompol | Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszú gémű kútnál Széles vályú kettős ága várja. (Petőfi Sándor) Nézzétek milyen hosszú lába, hosszú karja van Zsigának. (Móricz Zsigmond) Már minden más inas hosszú nadrágban jár, s van nekik gála cipőjük. (Gelléri Andor Endre) || b. (bizalmas) Magas termetű, nyurga. Hosszú fickó, lány. Nagy, hosszú ember volt az apja. □ Hosszú, sápadt legény volt. (Móra Ferenc) Mitől nyúltál ilyen hosszúra? (Móricz Zsigmond) || c. <Hosszirányban> bizonyos megadott mértékben kiterjedt, bizonyos méretű. Öt méter hosszú, két méter széles. || d. Hosszú karaj: nagyobb bordarészt tartalmazó k. Kérek egy kiló hosszú karajt.
2. Vmely tárgyat jókora távolságra vető <dobás, hajítás, lövés>. Jó hosszú dobás kell hozzá, hogy elérje. || a. (sport) Hosszú labda: (kis ívben) messze előrerúgott v. gurított l. Hosszú labdával szöktette a szélsőt.
3. <Időben> egyfolytában sokáig v. a szokásosnál tovább tartó. Hosszú élet, évek, idő, szárazság, szolgálat, utazás; hosszú sor ←; nem lesz hosszú életű: nem fog sokáig élni v. sokáig tartani; hosszú lélegzetet vesz v. hosszút lélegzik: mélyet lélegzik; hosszabban időzik vhol; hosszúra nyúlik az élete; hosszút alszik: hosszú ideig, mélyen a. □ Rég volt, igaz, midőn e jegenyék Árnyékain utószor pihenék Azóta hosszu évsor született. (Petőfi Sándor) Mint aki barlangból nézi | a hosszú esőt néztem a határt. (József Attila) || a. Olyan <cselekvés, folyamat>, amely nagyon sokáig húzódik, s nehezen elviselhető, fárasztó. Hosszú bujdosás, szenvedés; hosszú elbeszélés, mese, történet; hosszú nóta; hosszú ideig: nagyon sokáig; hosszú (dolog) volna elmondani v. elbeszélni: untató, fárasztó volna; hosszúra nyúlik: túlságosan sokáig tart. A hosszú beszámoló nagyon kifárasztotta a hallgatóságot. Hosszú hajsza után elfogták a tolvajt. Szóláshasonlat(ok): hosszú, mint a szentiváni → ének; hosszú, mint a bőjti → prédikáció. □ Elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. (Vörösmarty Mihály) De most a bút, a hosszu kínokat És minden szenvedés emlékzetét Egy szent öröm könyűje mossa szét. (Petőfi Sándor) Hosszú volt a várás. Már azt hitték, hogy hiába ácsorogtak ott. (Kosztolányi Dezső) || b. Olyan <személy>, akinek az elbeszélése, beszéde hosszúra nyúlik. Nem akarok nagyon hosszú lenni. □ Hosszú leszek , s unalmas. (Arany János) || c. (a jelzett szó többes számban) Sok egymást követő <időszak, időegység>. Hosszú hetek, hónapok, évek. □ Ott ültek hosszú évek múltán megint együtt a szőlőbeli villa nagy szobájában. (Mikszáth Kálmán) Hosszú hetek gyötrődve múltak el. (Kosztolányi Dezső) || d. Tartósan, gyakran ismétlődő, ismételt, többszöri. Hosszú gyakorlás után tudta csak megtanulni a zenedarabot. Hosszú próbálkozás után végre sikerült. □ A legegyszerűbb parasztember is megtanulja hosszú hallás után az öreg misét. (Vas Gereben)
4. (átvitt értelemben) Sok vízzel hígított, főzött <lé>. Hosszú dupla; hosszú szimpla; hosszú lére → ereszt vmit; hosszú lére ereszti a paprikást, a pörköltet.
5. (átvitt értelemben, ritka) A kelleténél nagyobb v. több. □ Az adó hosszú, nagy a bér. (József Attila)
6. (nyelvtudomány) Olyan <beszédhang>, amelynek képzése, ill. kiejtése a megfelelő rövid hangénál több ideig tart. Hosszú és rövid hangok. Hosszú magánhangzóink: á, é, í, ó, ő, ú, ű. Hosszú mássalhangzó a "t" az "itt" szóban. || a. (irodalomtudomány, nyelvtudomány) Hosszú szótag: olyan sz., amelynek magánhangzója hosszú, v. amelyben rövid magánhangzót egynél több mássalhangzó követ. Az időmértékes verselés alapja a hosszú és a rövid szótagok szabályos váltakozása.
7. (átvitt értelemben, játék) Hosszú szín: vmely kártyaszínből több, de legalább három-négy kártya egy játékos kezében. □ Elkezd veszekedni az együtt játszó társával, hogy miért játszott rosszul? Mért hajtotta meg a hosszú színnel? (Jókai Mór)
II. főnév -t (főleg többes számú tárgyraggal) Vmely cselekvésnek olyan részlete, amely térben v. időben nagy kiterjedésű, ill. sokáig tart. Hosszúkat hallgat, lép, sípol. Egy hosszút füttyentett.