Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HORHOL ige -t, -jon
  • 1. tárgyas (ritka, műszaki nyelv) Hornyol. Vmit gyaluval, vésővel horhol; deszkát, dongát, gerendát, zsindelyt horhol. || a. (tárgy nélkül) (ritka, műszaki nyelv) Jól, rosszul horhol.
  • 2. tárgyas (tárgy nélkül is) (mezőgazdaság) <Vmely területet a gyomtól> erre a célra való kapával, sarabolóval (meg)tisztít. Szőlőt, utat horhol. Napestig horholt.
  • 3. tárgyas (tárgy nélkül is) (ritka) <Eszköz, természeti erő> dörzsöléssel koptat, fokozatosan kiváj, lehord vmit. A kerék horholja a lőcsöt. A zápor horholja a hegyoldalt. Horhol a kerék. □ Itt-ott láthatók voltak már a divatba jött ölnyi hosszúságú háromélű tőrök, miknek hegye a földet horholá. (Jókai Mór)
  • Igekötős igék: behorhol; kihorhol; meghorhol.
  • horholás; horholó.