Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HORGOL [3] tárgyatlan ige -t, -jon (népies, régies) <Ember, állat> dühösen, indulatosan morog; herreg; acsarkodik. □ Bizony emberhalál is lett volna vége, Hogyha el nem illan a vitéz Juhgége: | Erre Csimaz horgolt, szörnyen fenekedett. (Arany János)
  • Igekötős igék: összehorgol.
  • horgolás; horgoló.