Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
HORDÓ [1] főnév -t, -ja v. (ritka, régies) hordaja
1. Abroncsokkal összefogott dongákból v. fémből, cementből készült, egyik v. mindkét végén zárt, közepén többnyire kiöblösödő hengerhez hasonló nagyobb tartály; rendsz. folyékony v. nedves anyagot tárolnak v. szállítanak benne. Benzines, festékes, heringes, káposztás, olajos, pálinkás hordó; → csapos hordó; → puskaporos hordó; a hordó csapja, dugója, feneke, hasa, lyuka, oldala, teteje; (mitológia) a Danaidák hordója: fenék nélküli, tehát megtölthetetlen h., amelybe hiába hordják szüntelenül a vizet; a hordó folyik; → csapon van a hordó; hordóra → húz vkit; a hordót csepegőre → állítja; csapra → üti v. veri a hordót. Szóláshasonlat(ok): olyan a hasa, mint egy hordó: a) nagyon jóllakott; b) kövér, pocakos. □ Az öreg Dreher sörét a tekintélyes söröskocsik ünnepélyes lassúsággal kezdték hordókban szállítani a városban. (Krúdy Gyula) || a. Boroshordó (1). (régies) Gönci hordó: 136 liter űrtartalmú h.; hordót → füstöl; kénezi a hordót. □ Kocsiknak zörgése, hordóknak kongása, Szüretre készült a falu lakossága. (Petőfi Sándor) A hordók árai egyszerre fölszöktek, a boré meg lezuhant. (Babits Mihály) || b. A hordó (1) tartalma, kül. bor. Kifolyik a hordó; feltölti a hordót; → lehúzza a hordót.
2. (rendsz. -val raggal) Akkora mennyiség vmiből, amennyi egy hordóba (1) belefér. Eladott a borából három hordóval. || a. jelzői használat(ban) Vmiből annyi, amennyi egy hordóba (1) belefér. Egy hordó bor, sör; egy hordó benzin, festék, kátrány, olaj. □ Akad még bor számodra valahol, Ha máshol nem, tehát pincémben; Ottan nem egy hordó bor áll. (Petőfi Sándor)
3. (átvitt értelemben, rosszalló) <Csak néhány állandósult szókapcsolatban.> Kiáll a hordóra: úgy szónokol, mint régente a népámító kortesek a h. tetejéről; hordóról beszél: nagy hangon, demagóg módon b., mint a régi kortesek.