HORDÁGY [d-á] főnév
Fekvő betegek, sebesültek szállítására alkalmas eszköz; általában két párhuzamos rúd közé erősített hosszúkás vászondarabból, ponyvából, hevederekből v. pusztán deszkákból áll.
A mentők autóján több hordágy van. Hordágyon vitték el a sebesülteket. □ Kilelte a hideg. Úgy kellett hordágyon hazavinni. (Jókai Mór) A hordágy mélyéből villan elő az arca. (Gelléri Andor Endre)