Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HONFOGLALÁS főnév
  • 1. (történettudomány) Vmely nagyobb területnek, országnak egy hontalan, vándorló nép által rendsz. fegyverrel, győzelmes harccal való meghódítása, elfoglalása azért, hogy ott megtelepedve magának hazát szerezzen, alapítson. || a. A magyarságnak jelenlegi hazájában való megtelepedése Árpád vezér korában. A honfoglalás mondái; a honfoglalás története; a magyarság élete a honfoglalás előtt, után; a honfoglalás ezredik évfordulója. □ Honfoglaláskor kiosztotta Árpád apánk az országot a rokonok s a rokonok rokonjai közt, azóta itt csak a rokonsági viszonyok uralkodnak … (Móricz Zsigmond)
  • 2. (sajtónyelvi) (Új) honfoglalás: vmely földterületnek a parasztság által, ill. a mezőgazdasági megművelés céljából való birtokba vétele. A földosztás új honfoglalás volt. A szűzföldeken most folyik az új honfoglalás. || a. (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) Vmely területnek, melynek birtokba vétele, elfoglalása. Mi voltunk az elsők a dombtetőn, sikerült a honfoglalás.
  • 3. (sajtónyelvi) Vmilyen társadalmi jelenségnek, tényezőnek (pl. szokásnak, divatnak stb.) térhódítása, elterjedése, érvényesülése. Az idegen tőke honfoglalása. □ A hírlapírásnak … honfoglalása … nem mindenütt ért el olyan eredményeket, mint nálunk. (Ambrus Zoltán)
  • Szóösszetétel(ek): honfoglaláskori.
  • honfoglalási.