Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (történettudomány) Vmely nagyobb területnek, országnak egy hontalan, vándorló nép által rendsz. fegyverrel, győzelmes harccal való meghódítása, elfoglalása azért, hogy ott megtelepedve magának hazát szerezzen, alapítson. || a. A magyarságnak jelenlegi hazájában való megtelepedése Árpád vezér korában. A honfoglalás mondái; a honfoglalás története; a magyarság élete a honfoglalás előtt, után; a honfoglalás ezredik évfordulója. □ Honfoglaláskor kiosztotta Árpád apánk az országot a rokonok s a rokonok rokonjai közt, azóta itt csak a rokonsági viszonyok uralkodnak (Móricz Zsigmond)
2. (sajtónyelvi) (Új) honfoglalás: vmely földterületnek a parasztság által, ill. a mezőgazdasági megművelés céljából való birtokba vétele. A földosztás új honfoglalás volt. A szűzföldeken most folyik az új honfoglalás. || a. (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) Vmely területnek, melynek birtokba vétele, elfoglalása. Mi voltunk az elsők a dombtetőn, sikerült a honfoglalás.
3. (sajtónyelvi) Vmilyen társadalmi jelenségnek, tényezőnek (pl. szokásnak, divatnak stb.) térhódítása, elterjedése, érvényesülése. Az idegen tőke honfoglalása. □ A hírlapírásnak honfoglalása nem mindenütt ért el olyan eredményeket, mint nálunk. (Ambrus Zoltán)