Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Kőzetek elmállásából keletkezett, szél v. víz által összehordott apró ásványi szemcsékből álló, rendsz. sárgásszürke színű laza anyag. Finom, parti, folyami, sivatagi homok; → sívó homok; a homokban játszik; homokot hint. Szóláshasonlat(ok): homokba dugja a fejét, mint a → strucc. □ A lugasban kettecskén beszélgetünk; Lábainknál, homokban Játszadoz kis gyermekünk. (Tompa Mihály) Ákácillat s finom, fanyar homok Kevert íze érzik a langyos légen. (Tóth Árpád)
2. Az ilyen összetételű talaj, ill. az evvel borított földterület. Homokra épít: (átvitt értelemben is) <tervet, következtetést> megbízhatatlan alapra é. A rozs a homokon is megterem. A homokot akáccal kötötték meg. □ A meztelen homokban alíg teng Egy-két gyalogbodza. (Petőfi Sándor) A szörnyű város mint zihálva roppant | eleven állat, nyult el a homokban. (Babits Mihály)
3. (orvostudomány) Vesehomok.
Szólás(ok): homokba dugja a fejét v. beledugja a fejét a homokba: úgy akar elkerülni vmely bajt, kellemetlenséget, hogy közeledtéről, előjeleiről nem vesz tudomást.