HOLTTEST főnév
Halott ember teste; holttetem, hulla. (tréfás, túlzó) Csak a holttestemen keresztül: mindenképpen megakadályozom, a legvégsőkig ellenállok. A holttestet koporsóba helyezték. □ S alig mondá, halkan belép, Holttestet hozva karjain, Egy ifju. (Kisfaludy Károly) Holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra. (Petőfi Sándor) A csontjaimba is mintha az a nyirkos hideg állt volna bele: mintha nedves földben hetek óta rothadó holttest volnék. (Gárdonyi Géza)