HOLTA főnév (személyragos) holtát; holtom, holtod, holtunk, holtotok, holtuk (csak egyes számban)
Halála. Holta napjáig megemlegeti; → halálos holtáig. Holtáig hű maradt elveihez. Holtomig emlékezni fogok rá. □ Az édes anyám
írja, hogy grátiát szerez,
és hogy az uram halandó lévén, holta után mire juthatok idegen országban
(Mikes Kelemen) Ha éhen veszek is, megélek holtom napjáig. (Petőfi Sándor) Olyan dominiumot adok én neked, hogy holtog napjáig benne ülhetsz. (Mikszáth Kálmán)