Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A varjúnál jóval nagyobb, fényes fekete tollazatú, nagy, erős, vastag csőrű madár; magas fák tetején fészkel (Corvus corax). Károg a holló. Egy magányos holló gubbaszt a karó tetején. Szóláshasonlat(ok): ritka, mint a fehér holló: nagyon ritka. □ A lovas közeledésére hollók repültek fel a holttestekről. (Gárdonyi Géza) Szörnyű szemmel űl a Holló, alvó démonhoz hasonló. (Tóth ÁrpádPoe-fordítás) || a. (átvitt értelemben) Fehér holló: rendkívüli ritkaság. Fehér holló volt köztük a züllött, rendetlen ember.
2. <Szitkozódásban, elhalványult jelentéssel.> Hogy a hollók ássák ki a szemét! A hollók vájják ki (→ kiváj) a szemét!
II. melléknév (irodalmi nyelvben) Hollófekete. □ Holló hajfürteid Szint olyan feketék. (Bajza József) Őszbe fordult a zilált haj, Már nem holló, nem is ében. (Arany János)
Közmondás(ok): holló (a) hollónak nem vájja ki a szemét: az ugyanabba az érdekközösségbe tartozó emberek, cinkostársak nem szoktak egymásnak ártani.