Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Felületén hólyaggal (2) v. hólyagokkal borított, hólyagokkal teli <élő test v. ennek vmely része>; felhólyagzott. Hólyagos arc, bőr. Hólyagos a talpa. □ Hólyagos lett a tenyere. (Mikszáth Kálmán) Az emberek háta véres és hólyagos. (Gárdonyi Géza) || a. Felületén hólyaggal (2a), ill. hólyagokkal borított <festett tárgy, ill. fetékréteg>. Itt hólyagos az asztal lakkozása. || b. (bonctan) Hólyagszerűen megduzzadt. Hólyagos porcos tér.
2. A bőrön hólyagokat (2) okozó <megbetegedés>. Hólyagos himlő ←. Némely bőrbaj hólyagos kiütéssel jár. □ A legtöbb úriembernek, sajnos, ragyás az arca, még akkor is, ha nem esett át hólyagos himlőn gyermekkorában. (Krúdy Gyula)
3. Olyan <anyag, tárgy>, amelyben hólyagok (3) keletkeznek. Addig veri a fánk tésztáját, míg hólyagos nem lesz.
5. (ritka) Kalapácsolással félgömb- v. ovális alakban kidomborodó felületűvé munkált <tárgy>. □ Astarte egy rendkívüli szép hólyagos kulacsot vett le oldaláról. (Jókai Mór)
6. (állattan) Olyan <egysejtű állat>, amelynek felső részén légzőhólyag van. Hólyagos meduza.