Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. mondatszó (régies) <Szemfényvesztő bűvészkedés v. meglepetést tartogató játékos szórakoztatás közben haszn. szóként a figyelemnek a mutatvány nyitjáról való elterelésére.> Hókuszpókusz! Hókuszpókusz! Már el is tűnt a nyulacska.
II. főnév -t, -ok, -a
1. Azok a szavak és cselekmények együttvéve, amelyekkel vki rendsz. vmely bűvész szemkápráztató v. elképesztőnek szánt műveletét kíséri, ill. végzi. Nagy hókuszpókusszal tüntet el v. varázsol elő vmit. □ A patkányok és poloskák kiirtását eszközli különböző szerekkel és hókuszpókuszokkal. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Vmely titokzatos szertartás során haszn. szöveg, mondóka. □ Mondd el az esküt előttem. A Fatia Negra ismételte a hókuszpókuszt. (Jókai Mór)
2. (rosszalló) Szemfényvesztés (1). Spiritiszta hókuszpókusz. Nem hiszek az ilyen hókuszpókuszoknak.
3. (rosszalló) Ceremónia, formaság. Minek ez a sok hókuszpókusz?! □ Amint az esküvési hókuszpókusznak vége lett, rögtön kocsira ültünk. (Petőfi Sándor) || a. (ritka, rosszalló) Hűhó. Nagy hókuszpókuszt csap.