HOGYLÉT főnév (rendsz. birtokos személyraggal)
Az a (kérdezett v. felderített) tény, hogy a személyraggal megjelölt személy hogy van; egészségi állapot. A beteg hogylétéről v. hogyléte felől érdeklődik, tudakozódik. A hogylétéről érkező hírek biztatók. □ Csak a szél suttog, mintha a haldokló Hogylétét résztvevőleg kérdenék. (Madách Imre) Imrussal csak néhány formális szót ejtett
s Döme bácsi hogylétéről érdeklődött. (Babits Mihály)